Mivel a Call Of Duty 2 -ben egyetlen �j fegyver sincs a r�gebbiekhez k�pest, �gy csak b�v�ten�m az eddigi ismereteket.

MASCHINENPISTOLE 40 (MP 40) g�ppisztoly

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: 9 mm Parabellum ; Cs�hossz: 248 mm ; Teljes hossz : 832mm (kihajtott v�llt�masszal) ; T�meg : 3,97 kg ; T�zgyorsas�g : 500 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 381 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 32 t�lt�ny(szekr�nyt�r)

T�RT�NETE
Az MP 40-es el�dj�t, az MP 38-as g�ppisztolyt csak k�r�lm�nyesen �s dr�g�n lehetett el��ll�tani. �ppen ez�rt �gy kellett azt �ttervezni, hogy alkalmas legyen t�meges gy�rt�sra. Ennek az �ttervez�snek eredm�nyek�nt sz�letett meg az MP 40-es, amit 1940-t�l keztek alkalmazni. Kezdetben szakaszonk�nt 3 darab jutott bel�le, k�s�bb viszont sz�les k�rben elterjedt. A vil�gh�bor� v�g�ig 908.317 darabot gy�rtottak bel�le. Alkatr�szeit k�l�nb�z� besz�ll�t� �zemekben k�sz�tett�k, de a v�gszerel�st is t�bb gy�r v�gezte. Utcai-�s �p�letharcokra tervezt�k, teljesen (lemezelt) f�mb�l k�sz�lt, 4 kg-os s�ly�val els�rang� volt k�zelharcra. T�bb m�dos�tott verzi�ja is k�sz�lt, pl. az MP 40/II-es, melybe k�t t�rat lehetett helyezni, az MP 41-et (m�s jel�l�ssel MP 41/I-et) pedig fatus�val szerelt�k. Ezen v�ltozatok kev�sb� voltak sikeresek, de az alapmodell elofut�ra lett a h�bor� ut�ni t�megesen el��ll�tott, hat�kony g�pkarab�lyoknak.

MASCHINENGEWEHR 42

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: 7.92 mm ; Cs�hossz : 533 mm ; Teljes hossz : 1225 mm ; T�meg : 11,5 kg (fegyverl�bbal) ; T�zgyorsas�g : 1100-1200 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 820 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 50 t�lt�ny (vagy 75 db-os csigat�r, vagy 250 db-os heveder)

T�RT�NETE
Sokan a m�sodik vil�gh�bor� legjobb g�ppusk�j�nak tartj�k az MG 42-est. A Mauser c�gn�l egy olyan fegyvert pr�b�ltak meg kifejleszteni, mely olcs�bban �s gyorsabban el��ll�that�, mint az MG 34-es, �s extr�m k�r�lm�nyek k�z�tt is m�k�d�k�pes. A kor�bbi t�pusok gy�rt�si tapasztalatait Lengyelorsz�gban zs�km�nyolt m�szaki elk�pzel�sekkel �tv�zt�k. A v�geredm�ny egy val�ban kiv�l� fegyver lett, mely 1942-ben �llt hadrendbe. K�r�lbel�l 11kg s�ly�, ez�rt egy MG42-es osztag legal�bb h�rom emberb�l �llt. Az MG 42-es elk�peszt� t�zgyorsas�ga miatt a "vill�mg�ppuska" becenevet kapta. Neh�z volt c�lon tartani, de a katon�k szerint ezt messze ellens�lyozta a nagy t�zer�. A t�lmelegedett cs�vet egy gyakorlott kezel� 5-6 m�sodperc alatt ki tudta cser�lni. Minden pozit�vuma ellen�re m�gsem lett volna sikeres fegyver, ha a m�szaki �jdons�gok nem p�rosultak volna a gy�rt�s ter�n alkalmazott �tletes megold�sokkal, melyek k�z�l kiemelend�, hogy alig kellett hozz� k�l�nleges anyag. A modell a h�bor� ut�n is hadrendben maradt, s�t, miut�n az NSZK bel�pett a NATO-ba, �talak�tott�k a szabv�nyos NATO-l�szer haszn�lat�ra is.

"Csodafegyver"

V-2 (Aggregat 4 ; A-4) ballisztikus rak�ta "Wunderwaffe"

TECHNIKAI ADATOK:
Hajt�m�: alkohol �s foly�kony oxig�n hajt�anyag� rak�tamotor, max. 250 kN tol�er� ; Robban�fej: 975kg ; Sebess�g: 5536km/h (max.) ; S�ly:12.927kg (harck�szen) ; Hat�t�v: 298km ; Feszt�v: 3,56m (a vez�rs�kokn�l) ; �tm�r�: 1,65 m ; Magass�g: 14,3 m

T�RT�NETE
N�metorsz�gban a huszas �vekt�l folytattak intenz�v rak�tak�s�rleteket. A programoknak nagy l�k�st adott egy fiatal tud�s, Werher von Braun sz�nre l�p�se. Von Braun 1932-t�l vett r�szt a rak�tatervez�sben. 1936-ban j�tt l�tre az A-4 jelu modell, ami (sok kisebb-nagyobb m�dos�t�s ut�n) Vergeltungswaffe 2 (2. megtorl�fegyver, V-2) n�ven v�lt ismertt�. A sokak �ltal a m�sodik vil�gh�bor� legfejlettebb harci eszk�z�nek tekintett V-2 el��ll�t�sa t�bbsz�r is k�sedelmet szenvedett. 1940-ben Hitler �ll�ttatta le a kutat�sokat, k�s�bb a hadianyaggy�rt�s �l�re ker�lt Speer ugyan nagy l�k�st adott a programnak, �m ekkor a sz�vets�gesek Peenem�nde k�s�rleti telepe ellen int�zett 1943-as l�git�mad�sok jelentettek gondot. Az 1944 �sz�t�l f�leg Londonra, k�s�bb t�bbek k�z�tt Antwerpenre, Liege-re, Br�sszelre, P�rizsra kilott V-2-esek ellen nem lehetett hat�konyan v�dekezni, a mozg� kil�v��ll�sok miatt a f�ld�n is neh�z volt csap�st m�rni r�juk. A sz�vets�gesek szerencs�j�re a termel�s soha nem tudta megk�zel�teni a n�metek �ltal elv�rt szintet.

Csatahaj�

TIRPITZ csatahaj�

TECHNIKAI ADATOK:
V�zrebocs�t�s: 1939 V�zkiszor�t�s: 42.900 t (�resen); 52.600 t (harck�szen) Sebess�g: 29 csom�
Hossz: 251,0 m Sz�less�g: 36,0 m Szem�lyzet: 2608 f�
Fegyverzet: 8 db 38,0 cm-es neh�z�gy�; 12 db 15,0 cm-es �gy�; 16 db 10,5 cm-es l�gv�delmi �gy�; 16 db 3,7 cm-es l�gv�delmi �gy�; 12 db 2,0 cm-es l�gv�delmi g�p�gy�; 2 db Arado Ar-196-os hidropl�n; 1942-tol 40 db 2,0 cm-es l�gv�delmi g�p�gy�; 8 db torped�vet� cs�

T�RT�NETE
N�met csatahaj�, a Bismarck testv�rhaj�ja. T�bb kifut�s ut�n a Trondheim-fjorban tal�l mened�kre. 1942 �prilis�ban angol bombatal�latok k�vetkezt�ben megs�r�l. �ttelep�tik az Alta-fjordba, ahol 1943. szeptember 22-�n egy brit kommand�segys�g t�rpe tengeralattj�r�k seg�ts�g�vel al�akn�zza �s s�lyosan megrong�lja. Kijav�t�sa ut�n Troms� k�zel�ben rejt�zk�dik. 1944. szeptember 12-�n angol Lancasterek speci�lis bomb�kkal t�madj�k. A Tirpitz felfordul, leg�nys�g�nek csaknem a fele elpusztul. A roncsot 1948 �s 1957 k�z�tt lebontj�k.

Pak 43 ; 8,8 cm-es �gy�

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: 8,8cm ; Cs�hossz: 6248mm ; T�meg: 3630kg ; Torkolati sebess�g: 1000m/s ; L�t�vols�g: 15300m

T�RT�NETE
A n�met 8,8 cm-es p�nc�lt�r� �gy� legfejlettebb v�ltozata, az M 43-as (vagy Pak 43, Panzerabwehrkanone 43) a m�sodik vil�gh�bor� egyik legjobb p�nc�lt�r� �gy�ja volt. A Krupp gy�r fegyvercsal�dj�nak ezen tagj�t 1943-t�l gy�rtott�k, de t�bb kor�bbi v�ltozata is volt. A legend�s �gy�sorozat els� k�pvisel�j�t eredetileg l�gv�delmi �gy�nak tervezt�k. A t�bbek k�z�tt a Flak 41-essel (Flak = Flugabwehrkanone) jellemezhet� sz�ria erre a c�lra is kiv�l�an megfelelt, de amikor a sivatagi h�bor�ban - k�nyszerb�l - a tankok ellen ford�tott�k, kider�lt, hogy a p�nc�lelh�r�t�sban is legal�bb annyira j�, mint a rep�l�g�pek ellen. Ezut�n kimondottan p�nc�lt�r� v�ltozatok is k�sz�ltek, melyeknek legjobbika az igen alacsony �p�t�s�, 360 fokban k�rbeforgathat� Pak 43 volt. A kor�bbi modellek alkalmaz�s�t t�bbsz�r is a sz�ks�g hat�rozta meg, l�gv�delemre �s p�nc�lelh�r�t�sra is haszn�lt�k �ket.

M3 g�ppisztoly (Grease Gun)

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: .45 (ACP) ; Cs�hossz : 203 mm ; Teljes hossz : 577 mm(betolt v�llt�masszal) ; T�meg : 3,70 kg ; T�zgyorsas�g : 450 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 274 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 30 t�lt�ny

T�RT�NETE
A m�sodik vil�gh�bor� elej�n az amerikai hadsereg kifejezte egy olcs�n, t�megm�retekben el��ll�that� g�ppisztoly ir�nti ig�ny�t. A beny�jtott p�ly�zatok sikertelens�ge miatt v�g�l l�trehoztak egy hadseregen bel�li tervezocsapatot, amely megalkotta a M3 jel� (alakja ut�n "zs�rz� puska" g�nynev�) fegyvert. A robosztus, egyszer� M3 1942 v�g�n �llt szolg�latba. T�zgyorsas�ga alacsony volt, de lehet�s�g volt egyes l�v�seket is leadni vele. Mint a t�megesen gy�rtott fegyvereknek, ennek is t�bb probl�m�ja akadt, a brit Sten-hez hasonl�an itt is f�leg a t�r volt kritikus pont, de a korai v�ltozatokn�l a gyeng�bb min�s�g� anyagok is gondot okoztak. Ezek kicser�l�se ut�n viszont egy hat�konyan alkalmazhat� gyalogs�gi fegyvert kaptak, mely eg�szen 1960-ig hadrendben maradt.

M1 Thompson g�ppisztoly

TECHNIKAI ADATOK:
Cs�hossz: 266mm ; Teljes hossz: 813mm ; T�meg: 4,82kg ; T�zgyorsas�g: 700 l�v�s/perc ; torkolati sebess�g : 277 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge : 20 vagy 30 t�lt�ny (szekr�nyt�r)

T�RT�NETE
A Thompson fejleszt�snek kezdete az els� vil�gh�bor�ig ny�lik vissza, de akkor a konstrukci� m�g kiforratlan volt, csak a 20-as �vekben jelent meg a piacon M1928A1 jelz�ssel. A csigat�ras fegyver igen kedvelt volt a gengszterek k�r�ben. H�tr�nya volt, hogy lassan �s dr�g�n lehetett el��ll�tani. A m�sodik vil�gh�bor� elej�n �tt�rtek a szekr�nyt�rak alkalmaz�s�ra. 1942-ben egy t�meges termel�sre �talak�tott, egyszer�s�tett v�ltozat jelent meg: az M1-es. Ennek �ra kb. 20 %-a volt el�dj�nek. 1,38 milli� darab k�sz�lt bel�le, ebb�l sokat a britek kaptak meg, akik el�szeretettel haszn�lt�k kommand�s egys�geikn�l.

BAR (Browning Automatic Rifle):

Az I. vil�gh�bor�ban az amerikai csapatoknak j�l j�tt volna egy er�s g�ppuska, de az �jonnan kifejlesztett BAR t�l k�s�n, �s kis sz�mban ker�lt a harcmez�re ahhoz, hogy befoly�solhatta volna a h�bor� kimenetel�t. A II. vil�gh�bor�ban a s�lya ellen�re (t�bb mint 10 kg, �resen) nagyon gyorsan elterjedt, �s vitathatatlan �rdemeket szerzett a BAR - m�g akkor is, ha a 20 t�lt�ny sokszor kev�snek bizonyult, �s a mindenbe beleakad� t�maszt�kot szinte mindenki azonnal leszerelte a cs�r�l, a plusz s�ly miatt is. A BAR egyetlen komoly h�tr�nya a t�lmeleged� cs�r�sz, amely a t�lt�nyek gyors pattog�s�t�l v�lik forr�v�. A m�sik h�tr�ny a s�lya volt, hiszen nehezebb katon�k viselt�k, s�t ezenk�v�l m�g t�lt�nyl�ncot is kellett magukon hordaniuk, ami ak�r 40 fontot is nyomott.

Az M1 Grand

"V�lem�nyem szerint az M1 Grand a legjobb fegyver, amit valaha is kital�ltak" - �ll�totta George S. Patton gener�lis.
Az amerikai M1 karab�ly a legels� f�lautomata fegyverek egyike, �s a m�sodik vil�gh�bor� sor�n rengeteg sz�vets�ges katona els�dleges pusk�ja volt. Az M1 Garand John Garand nev�hez f�z�dik, aki eme fegyvert a 30-as �vek v�g�n alkotta meg, az 1903-as Springfield t�k�letes ut�djak�nt. Pontos, �s kb. 400 m�terig, van �t�t�ereje. Ez volt az els� t�meg �ltal k�zkedveltt� v�lt f�lautomata fegyver a vil�gon. A kicsit brut�lis, s bar�ts�gtalan volt a harcban val� viselked�se, s ez v�ltotta a 20. sz�zad egyik legelterjedtebb fegyver�v�. A 2. vil�gh�bor� alatt mintegy 4 milli� M1 Garand k�sz�lt. K�r�lbel�l 5. 5 kg s�ly�, �s 8 darab. 30-as (7. 62mm-es) kaliberu goly�t fogad be, amik egy t�rban sorakoznak. Ez a t�r a 8. goly� kil�v�s�vel automatikusan kirep�l.
Volt ezen k�v�l m�g egy t�vcs�ves, �s egy gr�n�tvetos verzi�ja is.

Colt 45

A Colt, 1911-et �s 1911-A1-t rendszeres�tett�k az amerikai hadseregben a m�sodik vil�gh�bor� sor�n. A r�gebbi v�ltozatot a tankok leg�nys�gei, pil�t�k kapt�k. A 1911-A1 egy kicsit nagyobb, biztons�gosabb volt, nem �t�tt akkor�t t�zel�skor. 45-�s kaliber� t�lt�nyeket haszn�lt, �s mind�ssze 1 kg-ot nyomott. M�g eredetileg csak a tisztek sz�m�ra volt el�rhet�, k�s�bb m�r b�rmelyik k�zleg�ny is be tudta szerezni.

M1903A4 Springfield mesterl�v�sz puska

Ezt a pusk�t el�sz�r 1903-ban kezdt�k gy�rtani, �s j� egymilli� darabot �ll�tottak el� eg�szen az 1930-as �vek v�g�ig, amikor le�lltak a termel�ssel. A II. vil�gh�bor� fel� haladva azonban a korm�nyzat �jraind�ttatta a Remington c�ggel a termel�st, �s 1943-ra m�r 330. 000 darabot �ll�tottak el�, 1944-re �jabb 700. 000-et. Az id� m�l�s�val sz�mos v�ltoztat�son ment kereszt�l, melyek a fel�p�t�st �rintett�k. Szerelt�k M73 �s M73B1 2. 2X t�vcsovel is. 5 t�lt�ny f�rt a t�rba, vagy egyes�vel a pusk�ba t�ltve. Eg�szen a M-1C �s M-1D pusk�k �rkez�s�ig haszn�lt�k a Springfieldet.

Sten Mark II g�ppisztoly

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: 9mm Parabellum ; Cs�hossz: 196mm ; Teljes hossz: 762mm T�meg: 2,95kg ; T�zgyorsas�g: 550 l�v�s/perc ; Torkolati sebess�g: 381 m/s ; T�r m�rete: 32 t�lt�ny (szekr�nyt�r)

T�RT�NETE
A Sten g�ppisztoly a m�sodik vil�gh�bor� egyik legismertebb, �s a katon�k �ltal egyik legink�bb ut�lt fegyvere volt. Amikor Nagy-Britannia bel�pett a h�bor�ba, a hadseregben nem volt ilyen kateg�ri�j� fegyver rendszeres�tve. Tervez�sekor ez�rt f� szempont volt, hogy k�nnyen �s olcs�n lehessen el��ll�tani. �j �s el�remutat� elv volt az "ink�bb lecser�lni, mint dr�g�n jav�tani" szeml�let. Sok �tletet vettek �t a n�met MP 40-es fegyvert�l, ilyen volt pl. a Sten egyik gyenge pontja, a t�r is, melybe 32 t�lt�ny helyett t�bbnyire csak 30-at t�lt�ttek, cs�kkentend� a meghib�sod�s lehet�s�g�t. Ezen k�v�l sz�mos m�s gond is mutatkozott, ez�rt nem szerett�k a katon�k. A rendk�v�l egyszer� (�s cs�nya) fegyver k�nny� gy�rthat�s�ga miatt m�gis nagy siker volt, a megsz�llt Eur�p�ban t�bb illeg�lis m�hely is k�sz�tett m�solatokat, de a n�metek is megcsin�lt�k a maguk verzi�j�t. Az 1941-tol termelt t�bb milli� p�ld�ny k�z�l a Mark II jel� volt a legelterjedtebb.

Bren Mark 2

A Bren Mark 2-t 1941-ben rendszeres�tett�k a hadseregben. 100 t�lt�ny f�r el a dobban, �s m�g 30 a dobozban. K�r�lbel�l 10, 5 kg s�ly�, ez valamelyest cs�kkenti a mozg�konys�got. Let�masztva 500/520 l�v�st k�pes leadni.

LEE-ENFIELD No. 4 ism�tl�puska

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: 7,7 mm ; Cs�hossz: 640 mm ; Teljes hossz : 1129mm ; T�meg: 4,14 kg ; G�znyom�s a csoben(max): 3600 bar ; Torkolati sebess�g: 751 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 10 t�lt�ny (2*5)

T�RT�NETE
A brit hadsereg 1889-t�l alkalmazta a Lee rendszer� reteszt �s t�rat. 1895-tol az Enfield huzagol�si rendszer bevezet�s�vel kezd�d�tt el a Lee-Enfield pusk�k hosszan tart� karrierje. A No. 4 Mark I-es v�ltozat 1931-ben jelent meg. Financi�lis neh�zs�gek miatt a t�meggy�rt�s csak 1940-ben indult be, de ett�l az id�t�l sz�m�tva eg�szen 1956-ig a britek standard pusk�j�v� v�lt. A No. 4 Mark I* a Kanad�ban �s az USA-ban k�sz�tett gy�rtm�nyokat jel�li. K�sz�lt mesterl�v�sz- �s k�nny�tett v�ltozata is. A NATO l�trej�tte ut�n 7,62 mm-es �rm�retben k�sz�lt L8A4 t�pusjelz�ssel.

CRUSADER (Cruiser Tank Mk IV, A15) k�zepes harckocsi

TECHNIKAI ADATOK:
Hossz�s�g: 5,97m ; Sz�less�g: 2,77m ; Magass�g: 2,24m ; S�ly 19t ; Leg�nys�g: 5 fo ; Fegyverzet: 1 db 75 mm-es L/45-�s harckocsi�gy�; 2 db 7,92 mm-es Besa g�ppuska ; Nuffield Liberty, 12 hengeres; 340 LE; Sebess�g 45km/h ; Hat�t�vols�g: 160km ; P�nc�lzat: 7-40mm

T�RT�NETE
A Crusader (A15) harckocsit�pussal el�sz�r egy 1938-ban k�sz�lt tervben tal�lkozhatunk, de azt a projektet k�s�bb le�ll�tott�k. Az 1940-es franciaorsz�gi harcok tapasztalatai alapj�n, az A13-as t�pusb�l kiindulva k�sz�lt v�g�l el az A15-�s modell. 1940 �s 1943 k�z�tt gy�rtott�k, kb. 5300 darab k�sz�lt a k�l�nf�le v�ltozatokb�l. Torny�nak kialak�t�sa a brit modellekre jellemz�, ferde lapokb�l �ll. Kateg�ri�ba sorol�sa is jellegzetes, az �n. cirk�l� tankok tipikus p�ld�nya. F�k�nt �szak-Afrik�ban szolg�lt, az el-alameini csata ut�n fokozatosan lev�ltott�k az amerikai M3-as ill. M4-es (Sherman) modellekkel, de kik�pz�sre a h�bor� v�g�ig haszn�lt�k. A sivatagban f� ellenfele a n�met PzKpfw III t�pus volt. Gyorsas�gban jobbnak bizonyult n�la, de gyeng�bb t�zer�vel rendelkezett, �s a n�metek tank�gy�i, ill. p�nc�lt�r� fegyverei k�nnyen �t�t�tt�k p�nc�lzat�t.

PPSh 1941 M g�ppisztoly

TECHNIKAI ADATOK:
�rm�ret: 7,62 mm ; Cs�hossz : 270 mm ; Teljes hossz : 840 mm ; T�meg : 3,65 kg ; T�zgyorsas�g : 100 l�v�s / perc ; torkolati sebess�g: 500 m/s ; T�r befogad�k�pess�ge: 71 t�lt�ny

T�RT�NETE
A m�sodik vil�gh�bor� egyik legjellegzetesebb fegyvere a szovjet PPS g�ppisztoly. Fejleszt�s�t nagyban el�mozd�tott�k a szovjet hadvezet�s keser� tapasztalatai, melyeket a szovjet-finn h�bor�ban, illetve a n�metek t�mad�s�nak els� szakasz�ban szereztek. Az el�bbi sor�n saj�t b�r�k�n �rezt�k meg a finn g�ppisztolyos egys�gek hat�konys�g�t, a m�sodik katasztr�fa idej�n pedig rengeteg k�zifegyvert vesztettek, valamint t�bb fegyver�zem�k is kiesett a termel�sb�ol. Ezen t�nyez�k hat�s�ra kezd�d�tt meg egy k�nnyen, gyorsan el��ll�that�, hat�sos fegyver tervez�se. A Georgij Spagin �ltal 1941-ben kifejlesztett PPSh megfelelt ezeknek az ig�nyeknek. A jellegzetes csigat�rral (k�zismert nev�n: dobt�rral) szerelt "git�r" nem volt min�s�gi term�k, de sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�z�tt is m�k�d�tt. H�tr�nyait azzal is ellens�lyozni tudt�k, hogy igen sok k�sz�lt bel�le, �s nagy t�megben vetett�k be. Eg�sz egys�gek voltak, melyek semmilyen m�s fegyverrel nem voltak felszerelve. A Szovjetuni�ban az 50-es �vek v�g�ig, a csatl�s�llamokban valamivel tov�bb maradt hadrendben.

Mosin Nagant M91/30 Rifle:

A Mosin Nagant M91/30 az oroszok legf�bb karab�lya volt a II. vil�gh�bor�ban. 5 darab 7. 62-es t�lt�ny f�rt a t�rba. Felcsatolhat� bajonett is tartozott hozz�, �s k�r�lbel�l 9 milli� darabot gy�rtottak bel�le. Volt mesterl�v�sz v�ltozata is.

Gr�n�t

RGD-33 nyelesgr�n�t

A fegyver teljes neve Rucsnaja Granata Degtyareva Model 33, jelent�se Degtyarev tervez�s� gr�n�t. A gr�n�t k�l�nlegess�ge, a k�tfajta haszn�lati m�dban rejlik. Az els� vari�ci� egy sima t�mad�gr�n�t, a m�sik egy repeszgr�n�t. Ezt �gy tudta el�rni, hogy a gr�n�t fej�re egy �n. Repeszk�penyt szerelt �s �gy repeszgr�n�tk�nt is tudta haszn�lni a katona. A gr�n�t el�g �sszetett mechanik�val rendelkezett. Ez�rt a harct�rre k�t k�l�n darabban �rkezett; a gr�n�t maga egy v�szont�sk�ban �s k�l�n a gyutacs pap�rba csomagolva. Haszn�lat el�tt belehelyezte a katona a gyutacsot a gr�n�t tetej�n l�v� ny�l�sba. Ezut�n a ny�l elforgat�s�val tudta �les�teni a gr�n�tot. A gr�n�t hatalmasat robbant �s a repeszek 30-40 m�teres k�rben sz�r�dtak sz�t. Ennek ellen�re nem volt sikeres konstrukci�; a gr�n�t el�k�sz�t�se sok�ig tartott �s gyakran f�l sem robbant, ha nem dobt�k el megfelel�en, vagy nem r�zt�k f�l er�sen. A kiold�szerkezet bonyolults�ga �s a prec�z mechanika miatt neh�z volt t�megesen gy�rtani. Ez�rt m�r 1941-ben lev�ltott�k az �talak�tott RG-41 �s az RG-42 nev� gr�n�tokra.