A Tigris harckocsi

A Tigris tervez�se tulajdonk�ppen m�r 1937-ben elkezd�d�tt. A spanyol polg�rh�bor�ban szerzett tapasztalatok alapj�n a n�met szak�rt�k elott nyilv�nval�v� v�lt, hogy a gyors k�nny�harckocsik mellet vastag p�nc�lzat� neh�z rohamharckocsikra is sz�ks�g lesz, amelyek ellen tudnak �llni a p�n�lt�r� �gy�k l�ved�keinek.

Az ilyen param�ter� harckocsi gy�rt�s�hoz azonban a 30-as �vek v�g�n m�g nem voltak meg a kell� felt�telek, �s a k�nny�p�nc�losokkal felszerelt n�met hadoszt�lyok pedig sikert sikerre halmoztak a harctereken, ugyan�gy Lengyelorsz�gban, mint Nyugat-Eur�p�ban, �gyhogy eg�szen 1941-ig nem kezd�d�tt el a protot�pusok �sszeszerel�se �s kipr�b�l�sa. 1941 m�jus�ban azonban Hitler felk�rte N�metorsz�g k�t legnagyobb neh�zg�pgy�r�t, a Porsche-t �s a Henschel-t, hogy k�sz�ts�k el a neh�zharckocsi-protot�pusaikat, �s pr�b�lj�k ki �ket. A Henschel k�t prototipust k�sz�tett, a VK 4501(H) H1-et �s a VK 4501(H) H2- ot. Az elso 8,8 cm KwK 36 L/56, a m�sik 7,5 cm KwK 42 L/70 t�pus� harckocsi�gy�val volt felszerelve. 1941 v�g�re elk�sz�ltek a tesztek els� r�sz�vel, �s a H1-et �t�lt�k jobbnak, a tov�bbiakban erre koncentr�ltak. �prilis v�g�re el is k�sz�ltek az els� m�k�d� p�ld�nyok, �s a Porsche VK 4501 (P) protot�pus�val egy�tt Rastenburgba ( Kelet- Poroszorsz�g ) sz�ll�tott�k �ket, ahol �prilis 20-�n mindk�t harckocsit bemutatt�k a F�hrer el�tt.

1942 j�lius�ban katonai szak�rt�k intenz�v tesztel�snek vetett�k al� mindk�t j�rm�vet, �s a Henschel t�pus�t v�lasztott�k. 1942 augusztus�ban m�r fel is futtatt�k a gy�rt�st a Henschel g�pgy�rban, Kasselben. Elso �les bevet�s�re Leningr�dn�l ker�lt sor, ez azonban el�gg� balul �t�tt ki egy szovjet gyalogosparancsnok �szrevette az �ton lassan halad� monstrumot, �s az embereit t�mad�sra vezetve megrohamozta a harckocsit. Az orosz katon�k t�meg�tol �s az er�s g�ppisztolyt�zt�l megr�m�lt sof�r p�nikba esett, �s a korm�nyt megr�ntva az �rokba cs�szott a g�ppel, ahol azt�n musz�j volt a sors�ra hagyni. A szovjeteknek viszont siker�lt elvontatniuk, �s �tvizsg�l�s�val �rt�kes adatokhoz jutottak. K�s�bb, a kurszki �vben azt�n m�r nem �rte olyan nagy meglepet�sk�nt az orosz hadsereget a Tigris, hab�r a Ferdinandok �s a Tigrisek jelent�s mennyis�g� szovjet tankot semmis�tettek meg.

A Tigrisek eg�szen a h�bor� v�g�ig szolg�latban voltak. Kiv�l� �gy�juk �s nagyon vastag p�nc�loz�suk csaknem elpuszt�thatatlann� tette �ket �s a legy�zhetetlens�g mitosz�t k�lcs�n�zte nekik. Ennek kialakul�s�ban azonban jelent�s szerep�k volt az energikus n�met parancsnokoknak is, akik val�ban jelent�s sikereket �rtek el ezzel a nagyszer� g�ppel.

Annak ellen�re, hogy nagyszer� harckocsi volt, voltak h�tr�nyai is: a viszonylag v�kony h�tuls� p�n�loz�s, az �lland� szervizel�st ig�nyel� motor �s a vastag p�n�lzat �ltal jelent�sen megn�velt �ns�ly- a j�rm� terepen nagyon nehezen �s lassan mozgott, gyakran elakadt. Nagy h�tr�nya volt tov�bb� az ig�nyes, bonyolult �s nagyon k�lts�ges gy�rt�s, ami miatt viszonylag kev�s kesz�lt bel�le mind�ssze 1300 darab.

Hivatalosan csak k�t v�ltozatban gy�rtott�k az ausf.H verzi� tr�pusi szell�ztet�rendszerrel volt ell�tva, az ausf. E en�lk�l k�sz�lt az �vek folyam�n azonban t�bb elem�t is megv�ltoztatt�k. A torony h�tuls� r�sz�n lev� g�ppisztolyl�r�st p�ld�ul egyfajta v�szkij�ratt� b�v�tett�k (haszn�lt�k a munici�k�szlet felt�lt�s�re is), 1943-t�l �j, m�r a Tigris II sz�m�ra kifejlesztett parancsnoki kupol�val gy�rtott�k. Az els� 250 darabot Maybach HL 21O P 45 tipus� motorral gy�rtott�k, ami 600 l�er�s volt �s nem biztos�tott a s�lyos Tigrisnek megfelel� mozg�konys�got. 1943-t�l ez�rt egy �jabb tipust, a Maybach HL 23O P 45-�t kezdt�k el haszn�lni, ami 700 l�erej�vel jobban tudta mozgatni az 50 tonn�s monstrumot. A motor maga kiv�l� volt, de nem dimenz�lt�k akkora j�rm� mozgat�s�ra, mint amekkora a Tigris volt. Mivel szinte az eg�sz m�k�d�si ideje alatt a maximumhoz k�zeli teljes�itm�nyt kellet leadnia, nagyon gyorsan elhaszn�l�dott. Ugyanez mondhat� el az OLVAR sebess�gv�lt�r�l is - remek konstrukci� volt, a sof�r k�nnyed�n �s szinte fizikai meger�ltet�s n�lk�l tudta vele ir�ny�tani a tankot, de nem megfelel� b�n�sm�d eset�n gyorsan elromlott.

A harckocsi rendkiv�li m�reteit �s s�ly�t j�l jellemzi, hogy k�tfajta l�nctalppal (a vas�ton val� sz�llit�sra keskenyebb, sz�ll�t�si, a harci bevet�sekre sz�lesebb, harci) gy�rtott�k, �s k�l�nleges vas�ti vagonokat kellet tervezni a sz�ll�t�sukra �s a bevagoniroz�sukra. A n�met ipar n�h�ny speci�lis, 80 tonna teherb�r�s�, k�z�ton vontathat� ut�nfut�t is legy�rtott a Tigrisek sz�llit�s�ra.